Könyvtárunk története

Intézményünk könyvtára igen fontos volt – és ma is az - a békési művelődés, kultúraáramlás folyamatában.
Békés község könyvtári múltjából 1840-ig nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. Ennek oka a város többszöri pusztulása is. A fennmaradt adatok közül fontos az 1552-ben Szegedi Kis István békési reformátornak 200 kötetből álló könyvtára.
Az iskolai könyvtár fejlődését, állományának alakulását az 1860-as évektől követhetjük nyomon, Séllei Péter - 1878-1904 között volt a tanári könyvtár őre - iskolatörténeti munkájában 300 kötetről ír.
1949-ben megkezdődött a népkönyvtárak hálózatának kiépítése. Ebben az évben alakult meg a békési Népkönyvtár a helyi olvasókörök könyvanyagának és bútorzatának összevonásával, mely Békés megyében az elsők között nyílt meg az ország első Művelődési Házának egyik emeleti helyiségében. Mint kiderül a békési gimnázium iskolai könyvtára sokáig az egyedüli lehetőség volt a kultúrára vágyó, a tudás megszerzésére törekedő helyi lakosok számára. A református gimnázium már több évszázada működött, mire a városnak saját könyvtára lett.
Szegedi Kis István könyvgyűjtő és író is volt, így amikor Békésre jött és megalapította iskoláját, könyveit magával hozta. A 200 kötetes gyűjtemény ma jelentéktelen szám, de a XVI. században tekintélyes gyűjteménynek számított.
A békési gimnázium könyvtárát sokáig úgy használták, mint a város közkönyvtára. Állománya egyre gyarapodott, már nem volt elég egy raktári helyiség. Megkövetelte a tágasabb környezetet.
A gimnáziumi irattár és a békési levéltár dokumentumaiból gyűjtött adatok tartalmazzák a könyvtár statisztikai adatait. Nézzük hogyan gyarapodott az állomány!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Később feljegyzéseket találtunk különféle szakkörök, önképzőkörök gyűjteményi adatairól, azonban ezeket a tanári könyvtár állományba olvasztva regisztrálták. Vagyis külön helyiséget nem kaptak, feldolgozásuk, kezelésük is a tanári könyvekkel együtt történt.
A könyvtárak évi 150-180 kötetes gyarapodása szép eredménynek tekinthető. Súlyos természeti csapások, világháborús időkben azonban nem volt lehetőség szinte semmilyen mértékű fejlesztésre. Az 1887/88-as tanévben, a nagy árvíz miatt, egyáltalán nem vettek könyvet.
Az állománygyarapítás másik módja az ajándékozás volt, mely országosan elterjedt. Ez a megoldás a szűkös beszerzési lehetőség mellett alakult ki. Az iskola volt diákjai, tanárai, helyi közéleti személyiségek és tehetősebb polgárok közül került ki az ajándékozók zöme. Később a rendszeres ajándékozók között találjuk még a könyvkiadókat és a könyvkereskedéseket is, akik a várható megrendelések reményében küldték ajándékaikat az iskola részére.
Fontos adat, hogy Karacs Teréz is hagyott ránk könyveket, mely információt a Tanárkari gyűlések jegyzőkönyve 1885/6 tanévtől 1900/01-ig című levéltári dokumentumban találtam:„Igazgató jelenti, miszerint Karacs Teréz urnő 2 könyvet ajándékozott tanintézetünknek, melyek közül egy a tanári, egy pedig az ifjusági könyvtárba helyeztetett.” – 1887. augusztus 31., 4. szám.
Karacs Teréz 2 könyve közül az egyik elő is került, melynek címe „Beszélyek”, amely igen rossz állapotban található, puhakötésű, fűzött, Karacs Teréz saját kézírásával ellátott mű.
Amikor 1902-ben felépült a mai gimnáziumi épület, a könyvtár állománya elfoglalhatta új helyét. A tanári könyvtár (lásd balra) nem meglepő módon a tanári szobában került elhelyezésre zárható szekrényekben. A Tanárkari gyűlések jegyzőkönyve 1901/2ik tanév az 1907-1908 tanévig című dokumentumban leltem rá ezekre az információkra:
1904. április 18. 81. számban bútorok fejlesztése történt, méghozzá a tanári könyvtár berendezése bővült falmenti nyílt könyvállományokkal, 2 kisebb asztallal, 2 szekrénnyel, 2 székkel, 20 paddal és 1 állványos szekrény a folyóiratoknak.
Az ifjúsági könyvtárak az osztálytermekben kaptak helyet, szintén zárható szekrényekben. A segélykönyvtár a mai könyvtár raktári helyiségének egy részét foglalta el.
Minden könyvtári résznek külön őre volt, aki vigyázott a rendre, a szakszerű bevételezésre, feldolgozásra, a tanárok és a diákok könyvekkel való ellátására.
Nem csak könyvekkel gazdagították könyvtárunkat, hanem pénzbeli segítséget is biztosítottak a helyi lakosok. Iparosok, tisztségviselők, egyszerű munkások, a gimnáziumba járó diákok szülei, rokonai, volt diákok, tanárok is segítséget nyújtottak az iskolai könyvtár állományának gyarapításában. A kapott összeget természetesen mindig a hiányzó kötetek megszerzésére vagy a korszerű irodalom bővítésére fordították.
Volt diákok is bővítették az „Alma Mater” állományát, de iskolán kívüli személyek, vállalatok, kiadók, tanárok és más intézmények is gazdagították gyűjteményünket. Rendszeresen adott könyvet a békési református egyház, a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium, a Franklin Társulat és Lampel Róbert.

Az első világháború megakadályozta a könyvtár további fejlődését, erős visszaesés tapasztalható.

A grafikonon az új épületbe való átköltözés (1903) utáni állapottól az 1915-ben kirobbanó I. világháború kitöréséig mutatja a könyvtárak állományának alakulását.
A gazdasági nehézségek és talán egyéb tényezők miatt is háttérbe szorult a gimnázium könyvtárügye, igen keveset törődtek vele. A könyvtár mellőzöttségét bizonyítja, hogy 1915 és 1925 között az értesítők semmilyen adatot nem közölnek róla, szemben az előző évek gyakorlatával, amikor több esetben jegyzékszerűen felsorolva közzétették az előző évi gyarapodást is.
A jó szándékú emberek segítsége, és az a kevés pénz, amit az iskola az állomány gyarapítására tudott fordítani kevésnek bizonyult. Ráadásul a folyóiratok előfizetése szinte teljesen kimerítette a könyvtárra szánt pénzkeretet.
Az I. világháborús válság miatt, szinte semmilyen gyarapításra nem volt módja az iskolának. A háborút megelőzően csak arról számoltak be, hogy a szokásos folyóiratokat megrendelték-e vagy sem, de tételesen nem közölték azok neveit.
Csak az 1905-1906. tanévben sorolták fel részletesen a járatott, előfizetett folyóiratokat.
A könyvtárőr a lehetőségekhez mérten, az anyagi feltételek szabta szűk keretek között, igyekezett minden tantárgy szakmai lapját járatni.

Csekély mértékű gyarapodás csak a harmincas évek közepén tapasztalható

 

 

 

 

 

 

 

 

A II. világháború nem szállt el nyomtalanul a könyvtár felett sem. Könyvek százai kerültek padlásfeljáróba, ládákba, asztalok alá. A megszálló orosz csapatok az intézet összes helyiségét azonnal lefoglalták. Néhány tanár és tanuló segítéségével az igazgatóhelyettesnek sikerült a tanulók anyakönyveit, érettségi iratait idejében kihozni. A háború dúlása következtében azonban a könyvtárakban és különösen a szertárakban nagy károsodás történt. Az 1948-ban történt államosították iskolánkat, az épület minden egyes terméről, szobáiról, irodáiról részletes leltárt kellet készíteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

A második világháború kitörésétől kezdve 1970-ig követhetjük nyomon iskolai könyvtárunk állományának fejlődését, néhol visszafejlődését. A fenti grafikonból kitűnik, hogy az 1950-es évek könyvtári statisztikai adati hiányosak, ugyanis az 1956-os események kapcsán jelentős iratállomány tűnt el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatfeldolgozást az 1970-es évtől az egyházi tulajdonba vételig (1992) rögzítettük.

A mai könyvtári helyiség a második emeleten helyezkedik el. Áll egy olvasótermi és egy abból nyíló raktári részből, melyek együttes nagysága 148 m2.
A régi segélykönyvtár néven működő mai raktárhelyiséget összenyitották a szomszédos tanteremmel, melyből kialakították a jelenlegi olvasótermünket 1975-ben. Az átalakítás munkáit teljesen önerőből, saját költségvetésből végezte az iskola. A könyvtári polcokat és a berendezés nagy részét a szakközépiskola – mely akkoriban a gimnáziummal közös igazgatásban volt - tanulói készítették.
Ma már csak az iskola dolgozói és természetesen a diákok kutathatnak könyvtárunkban, nem úgy, mint a XIX. és XX. században.
Minden héten hétfőtől csütörtökig, 8-16 óráig tart nyitva, pénteken pedig 8 órától délután 2 óráig.
A gyűjteménybe bevezetett, de letétállományba helyezett dokumentumaink vannak a tanári szobában elhelyezve, valamint a különféle szaktantermekben, pl.: biológia szertár, fizikaszertár, kémiai szertár, testnevelők szobája, számítástechnika terem.
A mai könyvtár állapotát, gyarapodását 1992-től rögzítettük, amikor intézményünket visszavette az egyház. Iskolai könyvtáros abban a tanévben még nem dolgozott, a gyűjtemény senkié volt, és egyben mindenkié. 1993-tól pedig szakképzett könyvtáros állt munkába. Az éves statisztikai adatokat megfigyelve ezt az adatot kaptuk:

A könyvtár gyűjti a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével. Alapvető kézikönyveket, nem nyomtatott dokumentumokból mindazt, ami a tanított tantárgyakhoz kapcsolódik, ismeretközlő irodalmat, szépirodalmat, pedagógiai szakirodalmat, könyvtári szakirodalmat, kéziratok közül: pedagógiai dokumentációkat, pályázati munkákat, iskolai rendezvények dokumentumait, iskolai újság dokumentumait. Számítógépes feldolgozás folyamatban: SZIRÉN9 programmal
Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe.